Magyarországon a falvak villamosítása a 20. század második felében és a 21. század elején fokozatosan ment végbe, jelentős technológiai és gazdasági fejlődést hozva a vidéki területekre. Az állam és más szervezetek beruházásainak köszönhetően az áramszolgáltatás fokozatosan elérte a távolabbi, vidéki régiókat is. Az 1960-as és 1970-es években különösen intenzíven zajlott a villamosítási folyamat, bár az egyes településeken és régiókban a konkrét dátumok és időpontok eltérhettek. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy néhány távoli vagy nehezen megközelíthető területen a villamosítás csak későbbi időpontban valósulhatott meg, kihívások elé állítva az ott élő lakosságot.

Az MTI, azaz a Magyar Távirati Iroda, Magyarország egyik vezető hírügynöksége, amely az ország történelmi és aktuális eseményeinek dokumentálásában játszik kulcsszerepet. Az MTI Archívum egy hatalmas gyűjtemény, amely a hírügynökség által készített híradásokat, fotókat és egyéb médiaanyagokat tartalmazza. Ez az archívum rendkívül fontos forrást jelent történészek, újságírók és kutatók számára, akik a múlt eseményeinek, híreinek és képeinek tanulmányozásával segítenek megérteni a társadalmi folyamatokat és változásokat.

Az MTI Archívum feljegyzései szerint Magyarországon a falvak villamosítása különleges mérföldkövet ért el, amikor Aporliget, egy szabolcsi község, 1963. augusztus 20-án először kapcsolta fel a villanyt. Ezen a napon csatlakoztatták a települést az országos villamosenergia-hálózathoz, ezzel szimbolikusan lezárva a falvak villamosításának hosszú folyamatát. Ez az esemény jól mutatja, hogy a vidéki Magyarország is bekapcsolódott a modernizációs folyamatba.

Ezzel szemben Erdőhorváti község már egy évvel korábban, 1962. október 26-án élhette át a villamosítás örömét. Ez az esemény lehetővé tette a helyi lakosság számára, hogy korábban élvezhessék az áram adta előnyöket, melyek jelentősen hozzájárultak a mindennapi élet modernizációjához és a gazdasági fejlődéshez. Az ilyen események együttesen hozzájárultak a magyar vidék fejlődéséhez és az életminőség javulásához az adott időszakban, segítve a vidéki közösségek integrációját a modern gazdasági és társadalmi struktúrákba.

A képen: az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat villanyszerelői szerelésre készítik elő a szigetelőket Erdőhorvátiban. Készítette: Birgés Árpád, Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum

Magyarországon a falvak villamosítása a 20. század második felében és a 21. század elején fokozatosan valósult meg, hozzájárulva a vidéki területek technológiai és gazdasági fejlődéséhez. Az áramszolgáltatás vidéki területekre való kiterjesztése az állam és más szervezetek beruházásainak eredményeként valósult meg. Az 1960-as és 1970-es évek során különösen intenzíven folytak a villamosítási munkálatok, de a pontos dátumok és időpontok településenként és régiónként változóak lehettek. Fontos megjegyezni, hogy néhány távoli vagy nehezen megközelíthető területen a villamosítás későbbi időpontban történt meg, ami külön kihívást jelentett az ott élők számára.

Az MTI, azaz a Magyar Távirati Iroda, Magyarország egyik meghatározó hírügynöksége, amely jelentős szerepet játszik az ország történelmének és aktuális eseményeinek dokumentálásában. Az MTI Archívum egy hatalmas gyűjtemény, amelyben megtalálhatók a hírügynökség által készített híradások, fotók és egyéb médiaanyagok. Ez az archívum fontos forrást nyújt történészek, újságírók és kutatók számára, akik a múlt eseményeinek, híreinek és képeinek tanulmányozása révén segítenek megérteni a társadalmi folyamatokat és változásokat.

Az MTI Archívum adatai alapján Magyarországon a falvak villamosítása kiemelkedő pillanatot ért el, amikor Aporliget, egy szabolcsi község, 1963. augusztus 20-án először kapcsolta fel a villanyt. Ezen a napon csatlakoztatták a települést az országos villamosenergia-hálózathoz, ezzel szimbolikusan lezárva a falvak villamosításának folyamatát. Ez az esemény jól mutatja, hogy a vidéki Magyarország is bekapcsolódott a modernizációs folyamatba.

Ezzel ellentétben Erdőhorváti község már egy évvel korábban, 1962. október 26-án átélte a villamosítás örömét. Ez az esemény lehetővé tette a helyi lakosság számára, hogy korábban élvezhessék az áram adta előnyöket, amelyek jelentősen hozzájárultak a mindennapi élet modernizációjához és a gazdasági fejlődéshez. Az ilyen események együttesen hozzájárultak a magyar vidék fejlődéséhez és az életminőség javulásához az adott időszakban, segítve a vidéki közösségek integrációját a modern gazdasági és társadalmi struktúrákba.