A fotó megörökíti azt a pillanatot, amikor egy finn betakarítógép dolgozik a földeken, leszedve a gazdag és érett fekete ribizliszemeket a gyümölcsültetvényekről. Erdőhorváti és Tolcsva közötti idillikus dombos vidéken, ahol a természet adottságai ideálisak a fekete ribizli számára, a finn betakarítógép kulcsfontosságú eszköz a gazdák számára.

Fotó:  MTI Fotó: Kozma István,  Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

A gép modern technológiával rendelkezik, hatékony munkavégzést biztosítva, miközben megőrzi a gyümölcs minőségét. A finn betakarítógépek általában a gyümölcsök gyors és hatékony szedésére tervezettek, és a képen látható példány valószínűleg pontosan ezt a célt szolgálja. Az ilyen ...

Magyarországon a falvak villamosítása a 20. század második felében és a 21. század elején fokozatosan ment végbe, jelentős technológiai és gazdasági fejlődést hozva a vidéki területekre. Az állam és más szervezetek beruházásainak köszönhetően az áramszolgáltatás fokozatosan elérte a távolabbi, vidéki régiókat is. Az 1960-as és 1970-es években különösen intenzíven zajlott a villamosítási folyamat, bár az egyes településeken és régiókban a konkrét dátumok és időpontok eltérhettek. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy néhány távoli vagy nehezen megközelíthető területen a villamosítás csak későbbi időpontban valósulhatott meg, kihívások elé állítva az ott élő lakosságot.

Az MTI , azaz a Magyar Távirati ...

Erdőhorváti Harangtornyának Kultúrális és Történelmi Jelentősége: A Közösség Szívverése és Identitásának Képviselője

Egy harangtorony (képen jobb oldalon) számos fontos szerepet tölt be egy faluban, többféle szempontból:

1. Időjelzés és közösségi jelzés: A harangtorony hagyományosan időjelzésre és a közösség figyelmének felhívására szolgált. A harangok rendszeres szava segíti az idő múlásának érzékelését és a közösség eseményeinek, istentiszteleteinek és egyéb tevékenységeinek időzítését.

2. Történelmi és kulturális jelentőség: A harangtorony a település történelmének és kulturális örökségének fontos része lehet. Gyakran olyan építészeti értékkel rendelkezik, ami ...

Egy ropogós falat, egy időutazás a XVII. századba, és egy kis falu, melynek neve Erdőhorváti. Ez a hely nem csupán a híres erdőhorváti perecről ismert, hanem egy lenyűgöző kulináris és történelmi utazásról is szól.

Már a 17. századtól kezdve különféle városokban önálló céhek foglalkoztak perec készítésével. Általában a parasztasszonyok specializálódtak a perecsütésre és az elkészült termékek értékesítésére. A perecsütő központok piacterületei gyakran pontos földrajzi határokat követtek. A legnagyobb perecsütő központok közé sorolhatóak Erdőhorváti (Tokaj-Hegyalja), Debrecen, Somodi (Abaúj-Tolna) és Kapuvár (vert perec, rábaközi perec).

Az erdőhorváti perec készítésének hagyománya már a 17. század ...

Erdőhorváti egy kis község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járásban . Fekvése igencsak különleges , hiszen a festői Zempléni-hegységben található, ami a Tokaji borvidék része. Pontosabban a Tolcsva-patak völgyében fekszik, ami tovább növeli a település báját. Miskolctól mintegy 70 kilométerre északkeletre található, míg a legközelebbi város, Sárospatak , mindössze 20 kilométerre nyugatra helyezkedik el, így könnyen megközelíthető.

A község határában több szomszédos település található: északon Háromhuta , keleten Komlóska , délen Tolcsva , délnyugaton Olaszliszka és Erdőbénye , nyugaton Baskó , északnyugaton pedig Mogyoróska . Ezek a községek gazdagítják a környék kulturális és természeti ...